Anyupszi

2015\02\16

A kórház-sztori 4. fejezet (záró)

A keserű pirula

Elérkezett a délutáni szunyókálás ideje, amit az ágyban illetve anya mellkasán vitt végbe Veronika. Miután kipihente magát, újabb felfedezni való tér – a kórházi osztály betegfogadója várt rá. A padlólap mintázatán való kergetőzés után bújócskázni kezdtek anyával. Ekkor érkezett meg Vera doktornő, aki tájékoztatta őket, hogy hazamehetnek.

20150207_104657.jpg

A székletvizsgálat eredménye hétfő délutánra derült ki: clostridium difficile. A kórokozó neve nem volt ismeretlen anyáék számára, mert babakorában Dorka is összeszedte valahonnan. Gyógymód: Klion nevű, rém keserű antibiotikum por formájában. Anno a 7 hónapos Dorkánal anya a szert egy kanálka lekvárba keverte. Természetesen most is ezzel az opcióval próbálkozott először, Veronika viszont az egészet kiköpte és sírva hozta anya tudtára, hogy nem ízlik neki, aki pedig biztatni próbálta, hogy higgye el, jót tesz. A maradékot Verus ebédjének pépesített változatával mixelve kínálta változatlan eredménnyel. Majd az egészet vízzel hígítva Kubus flakonból próbálta betölteni a csöpp szájacskába, amit végül Veronika kihányt. A procedúra végére már nem csak Venszi, de anya is zokogott, mivel nem látta a jövőre nézve a helyzet lehetséges megoldását, amit Veronika megkínzása nélkül tervezett elérni. Az érzelmek elcsitulásával anya rögvest kutakodni kezdett a gondolataiban, na meg az interneten, s lám ki is ötlött valamit. De a puding próbája az evés, így hát feszülten várta a következő gyógyszer beadási időpontot, amiből volt bőven, hisz összesen 30 adagot kellett a Picúrnak lenyelnie. A dolog működött!  Ezentúl Verus – ha nem is jókedvvel – de önként vette be a gyógyszert. A megoldás pedig: Nurofenben található fecskendőbe kis tejszínhab, rá a por, még hab. Miután bevette, jöhet a jutalom csokikocka vagy kanálka Nutella no meg a sok-sok dicséret. Pár másodperc az egész és senkinek sem okoz rossz élményt.

játék anya kórház hányás antibiotikum doktornő délutáni alvás Venszi Dorci székletvizsgálat clostridium difficile Klion kiköpi

2015\02\11

A kórház-sztori 3. fejezet

Az immunológiai osztály egyik szobájában töltötték a péntek éjszakát. A hely sajátossága, hogy mindkét szomszédos szoba irányába üvegfalak találhatók, melyeket egy-egy hatalmas macikás sötétítő függöny fed. A jobbra eső szobában egész éjjelre bekapcsolva hagyták a TV-t. Az átszűrődő villódzó fények gyakran felébresztették Veronikát, aki ezen kívül a gumilepedőt és a kevéske férőhelyet is reklamálta. Ehhez jött még némi pocakfájás és fogzással kapcsolatos panaszok. Szerencsére a legjobb altatómódszere – ami még mindig a szopizás – lazán átsegítette az éjszaka kihívásain.

Elérkezett  a másnap. Kimentek a mosdóba, ahol egy kuka is megtalálható volt. Anya határozott hangon, komolyan a szemébe nézve közölte Veronival, hogy a kukához ne nyúljon, helyette inkább preferálja az ajtón kopogós játékot. De a dackorszakot nem lehet elég korán kezdeni, természetesen a tiltott zónával való ismerkedés, a határok próbálgatása izgalmasabb a puszta szabálykövetésnél. Veronika rögvest a kórházi szeméttárolóhoz nyúlt. Anya szigorúan rászólt: -"Tilos! Nagyon koszos! Nem szabad hozzányúlni!" Szappanos kézmosás. Bent, a szobában szintén volt két szemetes, melyekhez ismét sikerült hozzáérnie a kis hölgynek egy széles mosoly kíséretében: csak úgy tesztelésképp, hogy anya vajon tényleg komolyan gondolja-e a tiltást. Még határozottabb hangnem, többször ismételt NEM szócska, karakteres kézmozdulat és némi magyarázat a kukák tartalmát illetően. Miután fizikálisan is eltávolította a veszélyzónából, anya érdekesebb játékra, egy hintalovacskára hívta fel Verus figyelmét.

A délelőtt folyamán betoppant egy új doktornő. Üdvözölte őket és bemutatkozott: -"Gulácsy Vera vagyok." Miután kedvesen felvette a kapcsolatot Veronikával és figyelmesen végighallgatta anya válaszait a feltett kérdésekre, részletes tájékoztatást adott az eddigiekről, és megvizsgálta Venszikét. A pontos diagnózis felállításához még egy széklettenyésztés eredményére volt szükség, mely azonban csak hétfőre volt várható. Miután Verus állapota kielégítően alakult, így kilátásba került a délutáni távozás. A doktornő addig is felvetette a kinti levegőzés lehetőségét. Veronika nagyon örült, hogy sétálhat. Gyorsan felöltöztek, de még a folyosón összefutottak a kedves doktor nénivel, aki újból megdicsérte Verust, sőt még egy matricáért is beszaladt a vizsgálóba, hogy megjutalmazza. 20150207_094449.jpg

A kórház udvarán számtalan kalandban lehetett része Veronikának: dombon leszaladás, dombra felmászás, madár tanulmányozás, fatönkön állás, földre bottal rajzolás, kavicsrugdosás, gombataposás, padon ücsörgés, szoborsimogatás. Anyának eszébe jutott, hogy jó volna Dorkának valami ajándékot vinni a kórházból: -"Szedjünk tobozt és makkot Dorcikának! Nagyon szeret velük játszani." Veronika felszedett párat és anya is segített a gyűjtésben. Miután Veroni kibogarászta magát, visszatértek a szobájukba. folyt. köv.

anya kórház szoptatás éjszaka ajándék magyarázat tiltás immunológia fogzás kuka hasfájás határok diagnózis dackorszak üvegfal figyelemelterelés levegőzés kapcsolatfelvétel TV Venszi Dorci szabálykövetés széklettenyésztés

2015\02\09

A kórház-sztori 2. fejezet

Vizsgálatok

A doktornő előrement az orvosi szobába, ahol a számítógép melletti széken helyet foglalt. Anya két táskával és egy Babával a kezében követte őt. Nem lehetett tudni, hogy mi fog következni, mert a hölgy igencsak szűkszavú volt. Anya megállt a küszöbön, mire a doktornő a szoba túlsó felén lévő székekre mutatott. Lepakoltak és leültek. Kezdetét vette az események feltérképezése. Anya részletesen beszámolt Veronika korábbi allergiás történéseiről, melyek véres székletürítéssel jártak, majd megemlített egy szalmonella fertőzést is hasonló tünetekkel. Az orvos jegyzetelt és kérdezett. Miközben anya válaszolgatott és igyekezett legjobb tudása szerint elősegíteni a tényfeltárást még Venszikét is folyamatosan szórakoztatta, mesélte neki a történéseket. Körül kémlelve a szobában sok érdekes tárgyra lehettek figyelmesek. Volt ott egy vizsgálóágy kis lépcsővel, egy óra, poszterek és pár plüssállat – szerencsére elérhető távolságban. Mialatt a doktornő gépelt, a fennmaradó holtidőben Veronikát szörnyecskék ijesztgették, egy tigris csiklandozta, madárka csipogott a fülébe. Egy szó, mint száz Venszike egész jól viselte a hosszas ücsörgést, és mintha a doktornő arckifejezése is kissé lágyulni látszott volna a huncut babakacaj hallatán. Vizsgálatok következtek. Először, a már jól ismert torokba kukucskálás. Hiába minden gyakorlás és szerepjáték, Verus nem volt hajlandó kinyitni a szájacskáját, így hát – nővérke híján – anyának kellett lábacskáit, kezecskéit és fejecskéjét tartania. -"Csak megnézi doktor néni a torkod, nyisd kis a szácskádat: ááá" – biztatta anya, kevés sikerrel. Anya sajnálta, hogy ilyen helyzetbe kell kényszerítenie Venszit. Fül- és pocakvizsgálat jött, a doktornő bizonytalankodását megérezhette Verus, mert igencsak kapálózott és sírt. Majd hasi ultrahang vizsgálat volt soron. Elég nehézkesen derült ki, hogy az egy másik épületben, a Belgyógyászaton lesz. Anya kérdésére a doktornő a fal irányába mutatott, hogy arra kell menni, de eltájolhatta magát, mert az adott irányban nem volt semmiféle belgyógyászat. A sötétben épp egy teremtett lélek sem járt arra, akitől kérdezni lehetett. Anya az ösztöneire bízta magát, és megtalálta az épületet szerencsére elég könnyedén. A segítőkész portás úr azonban tájékoztatta, hogy a másik épületben, a sürgősségin található az UH, és pár mondatban eligazította anyáékat. Csakhamar a vizsgálóhoz érkeztek, ahová egy szimpatikus doktor úr rögvest betessékelte őket. -"Nézd csak, tapogasd meg!" - mutatta a zselét a doktor bácsi Venszikének. Anya fogta meg előbb, hogy Veronika bátrabb legyen, majd ő is követte a mintát.-"A doktor bácsi bekukucskál a pocakodba. Olyan, mint a masszírozás!" - mesélte anya. Veronikának egyre jobban tetszett a dolog, elkezdte élvezni a vizsgálatot. Szerencsére mindent rendben találtak. Vissza aver.jpgz ügyeletre. Vérvétel következett. -"Vért vesznek tőled Veronikám. Emlékszel, egyszer már vettek vért és nagyon ügyes voltál. Nem is sírtál. Fájni fog egy kicsit, de hamar elmúlik." Egy új nővér jelent meg a színen, viszont a szúrással a doktor néni próbálkozott. Nem sikerült, újra kellett szúrni. A következőt – minden látszólagos megegyezés nélkül – már a nővér csinálta. -"Látod, ott szalad a katica bogárka!" - a nővér igyekezett elterelni a síró Veronika figyelmét a fájdalomról. Egykettőre megteltek a kis üvegcsék. Mindkét szuri helye jó erősen le lett tapasztva. A nővér jelezte, hogy egy ideig ne szedjük le. Megtudtuk, hogy bent kell maradnunk a kórházban megfigyelés céljából. -"Veronika, képzeld ma itt alszunk! Megnézzük az új szobánkat!" A nővér átvezette anyáékat egy kétágyas szobába, ahol az egyik ágyon osztozhattak Venszivel. -"Ez lesz az ágyunk. Belül Veronika alszik, kívül én." - simította végig a lepedőt a megfelelő helyeken anya. TV és néhány játék is akadt bent, melyeket Verus egytől egyig kipróbált. Építettek tornyot, kirakóztak, olvastak és mesét is néztek. A kedves nővér – anya kérésére – hozott két szelet vajas kenyeret. Jöhetett a vacsora: natúr rizs és vajas kenyér. Mivel Veronika aznap nagyon keveset evett, anya lelkesen kínálgatta és "Egyet a ...kedvéért" játszottak. Veronika rájött, hogy ebben a szuper játékban kedvenc szókapcsolatát is gyakorolhatja, s ezek után minden falatot a "Zsiizzsi mamma" kedvéért evett. Így aztán jól megtelt a kis bendő. Már csak egy apró gubanc volt: Venszikének nem tetszettek a tapaszok, minduntalan le szerette volna szedni őket, anya viszont jobbnak látta fennhagyni. Ekkor jó ötlete támadt. -"Mit rajzoljunk rá?" -"Vá-váá" A kis ragasztócsíkokra hamarosan felkerült jópár kutyus, egy cica, egy kisegér, no meg egy halacska ábra. A Picúr büszkén viselte magán az állatsereget. Rendrakás után lefekvéshez készülődtek, mert Veronika elfáradt és egyébként is 8 órához közeledett az idő. Venszi könnyen elaludt, de az éjszaka ennél mozgalmasabban telt. folyt. köv. :)

játék anya kórház fájdalom orvos rajz allergia vacsora szerepjáték megfigyelés fül vizsgálat zselé ügyelet torok nővér sebtapasz has masszírozás belgyógyászat vérvétel véres széklet lefekvés szúrás sürgősségi Venszi hasi UH

2015\02\08

A kórház-sztori 1. fejezet

Bejutni

veni.jpgAnya letette a telefont. - "Be kell vinnünk." - mondta apának hatalmas lélegzetvételt követően. Apa bólintott, majd cipőt húzott, hogy mindenek előtt elhozza Dorkát az oviból. Addig anya összepakolta a cuccokat magának és Verusnak. -"Bemegyünk a kórházba, hogy megvizsgáljon a doktor néni." - immár megnyugodva kezdte a mesélést, miközben mélyen Verus szemébe nézett és két kezecskéjét megfogta. Veronika a nyelvét nyújtogatva ááá-szerű hangot adott ki, mivel azt jól megjegyezte, hogy az orvosok a kis torkát rendszeresen szemügyre veszik. -"Igen, biztosan megnézik a torkodat is. Lehet, hogy bent fogunk aludni." Veronika úgy tűnt, hogy kissé fél, grimaszt vágott és a fejét csóválta. -"Végig együtt leszünk, anya Veronikával marad. Vigyázok rád, biztonságban leszel." - folytatta anya. -"Hozz magadnak alvós állatot!" Venszike természetesen a legnagyobbat, az óriás tigris-figurát szedte elő. Mivel a táskában még akadt szabad hely, anya így szólt: -"Még befér. Na nem bánom, vigyük!" Idő közben apa és Dorka is befutottak, ezért anyáék a csomagokkal levonultak az autóhoz. Miután Verus beült az autósülésébe, anya jól megpuszilgatta Dorkát, és – ma már nem először – boldog névnapot kívánt neki. Elindultak. -"Sajnálom, hogy a névnapodon nem tudunk együtt ünnepelni Dorcikám, de muszáj kivizsgáltatni Veronikát. Apa már biztosan mondta, hogy Verus és én valószínűleg a kórházban maradunk. Te apával leszel otthon. Majd együtt legóztok meg olvastok, az ajándékod pedig a tükör előtt vár." Dorka könnyen elfogadta a helyzetet, mivel apával nagyon szeretett játszani és máris az ajándékára gondolt. Hamar megérkeztek. - "Ne kísérjelek be titeket mégis?" - kérdezte apa. -"Nem szeretném, hogy bejöjjön Dorka. Elboldogulok." - jelentette ki anya. -"Köszönjetek egymásnak!"- biztatta a lányokat, majd Dorkát megölelte-puszilta, és apától is búcsút vettek. -"Amint megtudok valamit, hívlak." Anya és Verus bementek egy nagy ajtón, ami felett az alábbi tábla lógott: "Gyermekinfektológia ÜGYELET" Picike váróterembe érkeztek. Kisvártatva egy nővér jelent meg, akinek anya átnyújtotta a beutalót. - "Többszöri véres széklete volt." - tájékoztatta a hölgyet, aki komoran elvette a papírt és otthagyta őket. A kis térben megtalálható volt 4 darab összekapcsolt szék, egy "veszélyes hulladék" feliratú szeméttároló, két nagyméretű szőnyeg, egy kis nyitott ablakocska a nagy ajtón valamint beláthatatlan idejű várakozási lehetőség. Mást úgysem tehetünk, játsszunk! Veronika közérzete hál' Istennek rendben volt, így kezdetét vehette a móka! Az ablakocska ki-be nyitogatása a kinti történésekkel kombinálva egész jól lekötötte, utána jöhetett a székmászás, ugrándozás a szőnyegekről. Ezek után viszont a kuka elkerülését célzó manővereket kellett anyának szorgalmaznia. Mikor a környezet adta lehetőségek kimerültek, jöhettek a különféle ölbéli játékok: Kerekecske dombocska, Borsót főztem, Áspis kerekes Vágom hasítom, Hüvelykujjam almafa, Ez a malac elment a piacra, Mátyás király levelet ír, Pista bácsi fát fűrészel. Épp a Lassan jár a csigabiga című háton cipelőnél tartottak, mikor kinyílt az ajtó. A doktornő csodálkozva kereste a kis beteget, aki anya háta mögött rejtőzött. -"Játszottunk egy kicsit." - magyarázta mosolyogva anya a mogorva tekintetű hölgynek. Ő hátat fordított és behívta Vensziéket. Végre bejutottak! folyt.köv. :)

játék biztonság búcsú anya apa kórház orvos együtt móka ajándék beutaló névnap vizsgálat ügyelet nővér váróterem véres széklet infektológia Venszi Dorci alvós állat ölbéli játékok

2015\02\02

Veronika fogat mos három felvonásban

fur.jpgDorkáéknál úgy szokás, hogy a fogmosás közvetlenül a pancsolás után, még a kádban történik meg. Dorci – kis motiválást követően – szép ügyesen megsikálja fogait, de Venszikének nemigen tetszik a dolog. Ezért van az, hogy némi furmányossággal kell megközelíteni a témát. A kis fogkefék benedvesítése után mindig Dorka nyomja rájuk a fogkrémet. Veronikának egy icipicit, magának persze jóval nagyobbat tesz a fincsi krémből. Mikor anya látja, hogy Veruskának egyedül nem igazán akaródzik a fogmosás, ő is fogkefét ragad. - "Na gyerekek, nézzétek! Először a fogak rágófelületét kell megtisztítani. Körbe-körbe-körbe." A lányok figyelik és utánozni próbálják. Anya pontos mozdulatokat végezve akkurátusan megtisztítja felső fogsorát. - "Most az alsó fogsor következik. Jó alaposan, mossuk ki az összes fognyűvő manót! Körbe-körbe-körbe." Anya lassú mozdulatokkal halad az alsó fogsoron és néha biztatja a csajokat: -"Körbe-körbe-körbe." Dorkának egész jól megy a mintakövetés, de azért Venszike is próbálkozik. -"Jöhet a fogak belső felülete. Így kell lehúzni róla a kefét, mintha söprögetnél! Söpri-söpri-söpri. A felső után, jöhet az alsó fogsor. Söpri-söpri-söpri." - mondogatja ütemesen anya, a kicsik pedig teljes figyelmükkel a mozdulatsorra koncentrálnak. -"Most jön a legjobb: zárjátok össze a fogaitokat és sika-mika-sika-mika-sika-mika!" - mondja viccesen vicsorogva anya, és villámgyorsan le-föl jár a fogkefe. Ezen már kacagnak a lányok. -"Jaj, még ott volt egy fognyűvő manó!" - kiált fel Dorka és nevetve kisöpri a szájából az utolsó kártékony kis betolakodót, majd anyához fordul: -"Megcsinálod nekem még egyszer?" -"Persze" -"Körbe-körbe-körbe. Körbe-körbe-körbe. Söpri-söpri-söpri. Söpri-söpri-söpri. Sika-mika-sika-mika-sika-mika. Kész!" Most Veronikán a sor. Odaadja a kefét, ám anyának leginkább a nyelvét sikerül megsúrolnia. De semmi sincs veszve, hisz még hátravan Venszike fogmosásának III. felvonása. -"Péter!" - kiált fel anya. Kisvártatva apa nyit be a fürdőszobába, hogy kivigye a fogkeféjét szorongató Verust. Törölközőbe bugyolálva az ágyra fekteti és elkéri tőle a fogkefét. -"Nyisd ki a pici szád!" - mondja és ha szerencséje van, egy-két fogacskát ő is meg tud tisztogatni. Három emberes fogmosás ide vagy oda, anya és apa nincs meggyőződve arról, hogy az akció maradéktalanul sikeres volt. De higgyünk benne, hogy fáradozásuk nem volt hiábavaló: Veronika szájából eltűnt az összes fognyűvő manócska és egészséges marad a sok gyöngy fogacska.

anya apa fürdés fogmosás utánzás motiválás mintakövetés Venszi Dorci fognyűvő manó

2015\01\27

Nudli Dorka módra

nudli.jpgEgyik nap Dorka meglátta a gyúrólapot és – felidézvén pár kellemes emléket – remek ötlete támadt: - "Nudlit akarok enni!" Mivel az óra lassan delet mutatott, és az ebéd már készen várta a korgó pocikat, anya – a körülmények kimerítő magyarázatát követően – az alábbi javaslatot tette: - "Rendben, akkor holnap nudli lesz az ebéd!"

Másnap délelőtt anya nekilátott az ebédkészítés folyamatának azon feladataihoz, melyeket baba és gyerek kezecskék még biztonsági okokból nem végezhetnek. Azaz: elkészítette a prézlit és meghámozta a krumplit. Ez idő alatt a lányok, saját kérésükre zenét hallgattak és pörögtek-forogtak. Anya Dorcit nagy kedvencével: egy darab nyers burgonyával kínálta. Dorka a körbe-körbe táncolást abbahagyva így kiáltott fel: - "Forog a házunk! Anya, nézd meg!" Anya elmosolyodott és bólintott. - "Nyamm-nyamm" – mondta Dorka és elvette az ízletes zöldséget. Veronikát viszont hiába kínálta, ő nem kért. Ehelyett a játék babafürdető kádba csücsült bele. Anya visszatért a konyhába, feltette főni a krumplit. Kisvártatva egy puffanás hallatszott, Venszi kiesett a kiskádból és zokogni kezdett. Anya felemelte, magához szorította és simogatta. Megvárta, hogy megnyugodjon kissé, majd megkérdezte: -"Hol pusziljam meg?" Veronika karjára mutatott. Amint a varázs-puszikat megkapta, el is múlt a fájdalma. Anya mutatóujjával megfeddte a kádat: -"Ejnye-bejnye kis kádacska, nem vigyáztál babácskámra!" Veronika láthatóan teljesen megvigasztalódott. Anya letette őt és visszatért a konyhába, ahol összeállította a tésztát. Eközben a lányok a gyúrási művelet előkészítésében segédkeztek. Kezdődhetett a móka! Lapogatás, paskolás, csipkedés és simítás, gyürkészés és majszolás. Igen ám, de egy idő után Veronika minduntalan a megsodort nudlikat szerette volna szétnyomkodni. Anya határozott hangon kijelentette: -"Ezekkel NEM játszunk, hiszen már készen vannak és mennek a fazékba!" Majd az egybe-tésztára mutatott, viszont az nem tetszett Venszinek, mert megunta a vele való gyurmázást. Így anya alternatív megoldásként inkább sodort egyet-egyet a lányoknak, aminek viszont nagyon örültek. Először a pocikák teltek meg nyers tésztával, nem pedig a tál. Sodrás közben anya elmesélte, hogy amikor ő és a hugicája kicsik voltak, akkor dédimamával hogyan zajlott egy-egy nudli-készítés. Dorka – bár sohasem találkoztak – előszeretettel hallgatta a dédnagyszülei életéről szóló meséket. Az ebédet Dorci lekvár helyett csokival kérte. Kis kakaóport kikeverve egykettőre elkészült az öntet is. Asztalhoz ültek és a két kis kukta a fincsi csokis nudlival bendőjét telepakolgatta.

főzés nudli Venszi Dorci

2015\01\22

Micimackó köhögésűző meséje

Éjszaka arra ébredt anya, hogy Dorka köhögni kezdett, majd abbahagyta, ismét köhögés, szünet, köhögés, szünet és ez így folytatódott, mígnem egyszer megszólalt: -"Pisilnem kell." Anya kivételesen megörült ennek a mondatocskának, mivel magában épp azon tanakodott, hogy köhögéscsillapítás céljából kiviszi Dorkát a szobából. -"Kikísérlek" - mondta anya. Míg Dorka a dolgát végezte, anya mézet hozott. -"Nem szeretem" - jelentette ki Dorka. -"Jót tesz a torkodnak, segít megszüntetni a köhögést és Micimackó is szereti." - magyarázta anya. Dorka megnyalintotta a mézet, fintorgott ugyan, de anya biztatására még kétszer szopogatott belőle. A köhögés csak nem múlt.

20150121_064306.jpg

Anya az ölébe vette Dorkát, magához ölelte és mesélni kezdett: Egyszer a Százholdas Pagonyban vihar tört ki. Malacka nagyon félt, de szerencsére Micimackó éppen nála vendégeskedett. Úgy dörgött az ég, hogy a kis ház ablakai beleremegtek. Malacka félelmében Micimackóhoz bújt. - Ne ijedj meg Malacka! - bátorította Micimackó - ahogyan jött a vihar, ugyanúgy el is múlik majd. A szél süvített, a fák ágait egymáshoz csapta, a levelek susogtak. Ismét dörgött, a kis ház beleremegett. Micimackó folytatta: - Emlékszel Malacka, máskor is jött már vihar, de kis idő múltán mindig lecsendesült. Itt biztonságban vagyunk. Hamarosan véget ér az égzengés. - nyugtatta barátját Mackó. - Malacka megölelte és megnyugodott. Halkult a  dörgedelem, egyre távolodott a vihar, már alig hallatszott, majd szépen elvonult. A felhők oszlani kezdtek és kikandikált a napocska. - Gyere Malacka labdázzunk! - hívta barátját az udvarra Micimackó. Malacka derűsen kiszaladt és vígan játszani kezdtek. Addig játszottak, míg beesteledett, aztán fáradtan nyugovóra tértek. - Gyere mi is aludjunk! - mondta anya Dorkának. A köhögés elmúlt. Bágyadt fejecskéjét anya vállára hajtotta. Anya felemelte, ágyikójába fektette, betakargatta és alvós állatát kezébe adta. Dorka nyugodtan aludt reggelig, hisz Micimackó meséje őrizte az álmát.

mese anya éjszaka méz torok pisilés köhög Micimackó Malacka Dorci

2015\01\21

Veronika vidámság varázslata

20150119_122835.jpgVeronika és anya ebédhez készülődtek. Venszi beült az etetőszékébe, és megkapta a finom ebédet. Az egyik nagy kedvenc volt a menü: sült csirkeszárny rizzsel. Anya a sült husi mellé egy mama-féle házi őszibarack befőttet szeretett volna felbontani. Elővette a műanyag befőtt bontót, ráillesztette a lapkára, majd tekerni kezdte. A lapka meg se moccant, hiába erőlködött. Veronika kíváncsian figyelte a történéseket. Anya egyébként is morcos kedvében volt, összeráncolt szemöldökkel újból nekigyürkőzött a feladatnak, de az üveg nem nyílt. Harmadjára is nekiveselkedett, ám a bontót rosszul tette az üvegre, így az nagy csattanás kíséretében leugrott az üvegről. Anya mérgében hangosat kiáltott, mire - az érdekes hang hallatán - Veronika kacagásban tört ki. Anya sem tehetett mást, becsatlakozott a hahotázásba. Mikor jól kinevették magukat, anya vidáman kézbe vette a bontót és csodák csodájára az üveg könnyedén kinyílt, szabad utat engedve a derűs lakmározásnak. Látjátok, így babonázta meg jókedvével Veronika az üveget, hogy még az őszibarackok is kikívánkoztak a pocijába.

jókedv vidámság ebéd varázslat derű őszibarack befőtt morcos Venszi

2015\01\17

Hinta-mánia

Veronika nagyon szeret hintázni. Szerencsére ennek a szenvedélyének télvíz idején is korlátlanul hódolhat, mivel a lakásban elhelyezésre került egy babahinta. Verus ezen a reggelen ismét egyértelműen jelezte hintázási szándékát az alábbi módon: -"Hinn-da hinn-da!" - ismételgette kitartóan ujjacskájával erősen a hinta irányába mutogatva. -"Gyere hintázzunk!" - mondta anya. Felemelte Veronikát és beültette a hintába. Elkezdte lökni, de ez Venszinek egyáltalán nem tetszett. Bőszen forgatta fejecskéjét, és a kanapén babázó Dorkának kezecskéje nyitogatásával jelezte, hogy jöjjön. Történt ugyanis, hogy Dorka a megelőző napokban felfedezte a Veronikát leginkább szórakoztató hintázási fortélyokat, s ezek után Venszi őt jelölte ki állandó hintáztatójának. Igen ám, de Dorka kijelentette, hogy a babája éppen sír, ezért nem tud Veronikával foglalkozni. Hiába próbálkozott anya újból és újból a lökéssel, a kis Verusnak sehogyan sem sikerült a kedvében járnia. Ekkor anyának jó ötlete támadt: -"Dorka! Kösd fel a babádat a hátadra egy sállal, attól megnyugszik!" -"Jó!" - mondta Dorka és kiszaladt a szobából. Egy hosszabb sállal a kezében tért vissza. Anya a hátára tette játékbabáját és odakötözte a sállal, mintha hordozókendőben pihenne. Így egykettőre lett Dorcinak két szabad keze, amivel a hintát lökhette. A baba megnyugodott, Veronika pedig a hintában vígan kacagott.20150117_075020.jpg

hinta hordozókendő babázás Venszi Dorci

2015\01\16

Mi az a kukuca?

-"Olvassunk!" - mondta Dorka kezében tartva új verseskönyvét. -"Jó, gyere!" - intett anya és Dorka az ölébe telepedett. -"Te is idecsücsülsz?" - kérdezte anya Venszitől, miközben a még szabadon lévő lábára mutatott. Verus huncutul eliszkolt más elfoglaltságot keresve magának. Neki - nővérétől eltérően - nem épp a meseolvasás a kedvenc tevékenysége. Anya kinyitotta a könyvet és olvasni kezdte, Dorka pedig elmélyülten hallgatta. A sokadik vers következett:

Nemes Nagy Ágnes: Kukuca20150113_165712.jpg

Van egy kalács: kukuca,
friss kalácsból kalácsforma.
Azt mondják, ha jó leszek,
meg is kapom karácsonyra.

Azt mondják, hogy madárforma,
azért kapom karácsonyra.
Azt mondják, hogy szárnya van,
csőre van és lába van,
frissen szabad kézbe vennem,
karácsonykor meleg madár
ülhet majd a tenyeremben.

Szeme helyén bors van.
Adják ide gyorsan!

-"Mi az a kukuca? - kíváncsiskodott Dorka. -"Nem ismerem. Itt azt írják kalácsféle, ami madár alakú." - válaszolta anya. -"Várj csak, mindjárt utánanézünk!" Anya kiszaladt a telefonjáért és már írta is: k u k u c a. -"Nézd csak, itt egy kép róla. Receptet is találtam." -"De jó, szeretnék kukucát enni." - lelkendezett Dorka. -"Rendben, akkor majd sütök neked." - "Juj de jó! Juj de jó! Most akarom!" - türelmetlenkedett Dorci. -"Már este van, lassan fürdünk. Sok időbe telik, mire elkészül, mert meg kell dagasztani a tésztáját. Míg te az oviban leszel holnap, megsütöm." - magyarázta anya. -"Jó, olvassunk tovább." - egyezett bele roppant könnyen Dorka, hiszen a logikus magyarázatok elfogadása nem okozott számára nehézséget.

Másnap az óvodából hazatérve kellemes illat csapta meg az ajtón belépő család orrát. - "Érzitek ezt a jó illatot? Van egy meglepetésem!" - mondta csillogó szemmel anya. -"Mi az?" - kérdezte fürkésző tekintettel Dorcika. Anya elővett egy nagy tálcát, amin a kalácsok hevertek. -"Kukuca!" - kiáltott fel Dorka örömében. Egyből leült majszolni. Élvezettel ette, s közben megállapította, hogy nagyon finom. Persze Veronika is kért belőle. Csöpp kis kezecskéiben tartva, ide-oda sétálgatva eszegette a kalácsot. A család szókincse immáron egy újabb szóval, egy szagolható, ízlelhető, kézbe vehető madárka nevével bővült. -"Anya, máskor is süssünk kukucát!"

20150113_165612.jpg

könyv olvas kalács süt Nemes Nagy Ágnes kukuca