"Tigris mondjon butaságokat!"

A gyerekek a bennük keletkező feszültség oldására gyakran folyamodnak játékos megoldásokhoz. Egyszer valahogyan a kezembe került egy plüss, Tigris a Micimackó meséből, és mély hangon megszólaltattam. A gyerekek beszélgetésbe elegyedtek vele. Ahogyan haladt a diskurzus, Tigris egyszer csak hencegni kezdett, hogy ő milyen okosságokat tud. Meg is kérdezte a kicsiktől, hogy mondjon-e egyet. A gyerkőcök tágra nyílt szemekkel várták a nagy tudományt, mire Tigris kijelentett egy nyilvánvaló ostobaságot. "Nem is!" - mondták kacagva. Szívből örültek hogy lekörözhetik csíkos bundájú haverjukat, majd tájékoztatták róla, hogy ez butaság és megosztották vele a helyes választ. Tigris sem hagyhatta magát, újabb és újabb "okosságokat" dobott be, ők pedig nagy boldogan javítgatták kelekótya barátjukat, akit kicsit meggyömöszöltek, lebunyóztak és harapdáltak is eközben. Miket is szokott állítani ez a hibbant pajtás? Például: "Az emberek szeme lila, citromsárga és narancssárga színű lehet." "Nagyon okos voltam, mert amikor ment a hasam savanyú uborkalevet ittam." "Ha öt almából megeszek kettőt, tíz marad." Ilyenkor az apróságok dőlnek a nevetéstől, versengve próbálják kioktatni Tigris komát. Miért is szuper ez a játék? Oldja a feszültséget, hisz a kíváncsiság, a jókedv és a közös élmény nem hagy teret a szorongásnak. Segít saját relatív "tudatlanságukból" eredő rossz érzéseik feldolgozásában. Ezen túl még új dolgokat is tanulhatnak egymástól. Egy időben minden egyes nap játszottunk ilyet, de manapság kérlelnek: "Tigris mondjon butaságokat!" Ekkor aztán beindul a móka, amibe már a legkisebb is bekapcsolódik. Amikor őt kérdezi Tigris, hogy nagyon okos volt-e, a lányok viselkedését figyelve Kristóf nagy komolyan csóválja a fejét és határozottan állítja: "Nem!" 20180212_100801.jpg