Miért fontos az anyukáknak, hogy: "Mi volt ma az ebéd?"?

Amíg nem voltak gyerekeim, addig nem különösebben tulajdonítottam nagy jelentőséget az evés témakörének. Nem is igazán értettem, hogy az anyukák óvoda és iskola után miért kérdezgetik folyton a gyereküktől: "Mi volt ma az ebéd?" Noha most sem nagyon kérdezgetem tőlük - mivel követem az étlapjukon - már értem, hogy miért ennyire fontos az anyukáknak, hogy mit és mennyit evett a gyerek, azon túl, hogy ne éhezzen és természetesen többnyire egészséges dolgokat fogyasszon.

Az anyaság és a gyermek táplálása kéz a kézben jár. A várandósság első pillanatától az anyai táplálkozás hatással van a baba fejlődésére. A kezdetek kezdetén kismamaként nem vagyunk képesek befolyásolni a legtöbb tényezőt, mely hat rá. A táplálkozásunkat viszont kontrollálhatjuk. Magzatvédő vitaminok, gyümölcs-zöldség, bizonyos ételek elhagyása, és még folytathatnám a sort, ki hogyan szabályozza, hogy milyen tápanyagokhoz jusson a kisbabája már a pocakban. Később aztán az anyatej mint (ideá20180120_154817.jpglis esetben) kizárólagos tápanyagforrás összetételét tudjuk irányítani saját táplálkozásunk által. Ennek jelentőségét különös mértékben megtapasztalhattam, hisz ételallergiás gyermekeimmel együtt diétáztam, hogy elkerüljük az allergének átjutását az anyatejbe. A fogantatástól (az ajánlások szerint) 6 hónapos korig a baba egyetlen tápanyagforrása az édesanyja teste. Az én esetemben ez azt jelenti, hogy a három gyermekem összesen 42 hónapig vagyis 3 és fél évig a csak az én testem által nyújtott táplálékhoz jutott hozzá. Míg nem kerültek közösségbe, addig pedig az általam készített vagy tálalt ételeket kapták. A gyermek változatos és egészséges táplálásának felelőssége jellemzően később is anyai feladat szokott maradni. A mi helyzetünk speciális a sokféle ételallergia miatt. Nem tudok "csalni" egy kis pizza rendeléssel, éttermi ebéddel vagy cukrász süteménnyel. Így, ha a gyerkőc péksütit kíván, itthon készítem el. Van ám segítségem is, hisz nem csak a jóízűen elfogyasztott étel tesz boldoggá, de a közös munka is lehet élvezetes.

20180120_154820.jpgÉn nem igazán szerettem főzni, aztán megszoktam, mára megszerettem. Van abban valami varázslatos, hogy az ember saját magát kínálja táplálékul és végül is erről szól a sütés-főzés is. Aki táplál, a két keze munkáját, az idejét, az alkotását és a szeretetét is feltálalja a gyermekeinek. Talán az anyák valójában ezt kérdezik a gyermeküktől: "Tápláltak-e, szerettek-e míg nem voltam veled úgy, ahogyan én szoktalak?20180120_154835.jpg