Mi teszi boldoggá a gyerekeket? - Adventi gondolatok

Az adventi időszakot nagyon szeretjük. Az évben csak ilyenkor kerülnek elő az ünnepi díszek, a fényfüggöny. Mikulást lesünk, vásárba megyünk. Karácsonyi dalokat hallgatunk és éneklünk. A sütőben finom sütemények készülnek. Vasárnaponként gyertyát gyújtunk. A gyerekek is részesei ennek, és élvezik is.

20171208_171217.jpgAz év ezen időszaka mindig elgondolkodtat: Vajon minek is örülnek igazán a gyerekek? Ha jól figyelem őket, látom rajtuk a választ. Örülnek az ajándékoknak. Annak még inkább örülnek, ha apa legózik velük vagy a nyakába ülhetnek. Örülnek a programoknak. De ugyanannyira annak, ha otthon együtt lehetnek a testvérek, és Dorka anyuka a kisfiával (Kristóf) és a kutyájával (Veronika) vendégeset játszik. Az igazi vendégekért és rokonokért is tudnak lelkesedni. Annak viszont biztosan nem örülnek, amikor elárasztjuk őket. Túl sok játékkal, túl sok programmal, túl sok ingerrel. Ekkor elfáradnak, ingerültté válnak. Azt is megfigyeltem, hogy bizonyos egyszerű dolgok roppant nagy örömet tudnak okozni nekik. Például néha, amikor nagyon ügyesen rendet pakolnak, kapnak egy-egy "Pakoló díjat". Egy kis papírfecnire szoktam rajzolni mondjuk egy szmájlit vagy csillagot. Az adventi naptárukba az Angyal üzeneteket tesz, erre mindig nagyon kíváncsiak. Veronika a huncutkodásért és a vicceskedésért van odáig. Kristóf bújócskázni szeret. Dorka pedig rettentő boldog volt, hogy a Mikulás tudta, hogy ő allergiás és olyan csomagot vitt neki, amiből mindent megehet.20171204_140520.jpg

Amikor eszembe jut, végigpörgetem a fejemben a Gary Chapman féle szeretetnyelveket. Ezek: az ajándékozás, az elismerő szavak, az érintés, a minőségi idő és a szívességek. Ennek az öt kategóriának megfelelő viszonyulási módok érzékenyen adagolva finom fűszerekként ízesítik meg gyermekeinkkel való szeretetteljes kapcsolatunkat.

Boldoggá teheti őket egy kedves gesztus, egy kis babusgatás, egy dicsérő szó, egy elolvasott mese, egy jó beszélgetés vagy egy kis futkározás a friss levegőn. Tőlünk is függ, hogy gyermekeink mit tekintenek értéknek. Tud-e az ünnep másról is szólni, mint a tárgyakról és a külsőségekről? Mi magunk megéljük-e az ünnepet vagy csupán fotózzuk és posztoljuk azt? Azt hiszem az egyensúly megtalálásában belső iránytűnk, érzéseink és a gyermekeink jelzései segíthetnek minket. A szeretet ünnepének meghittségét elsősorban kapcsolataink minősége adja.