Kés, villa, olló...

... gyerek kezébe tompa való!

"Kértek egy kis almát?" – kérdezte anya a lányokat. "Igen! De kérem a kiskésem, mert én akarom felvágni." – jelentette ki határozottan Dorka. Anya kinyitotta a fiókot és előkereste Dorci lekerekített végű késecskéjét. No persze Veronika sem tűrhette tétlenül a dolgokat, máris kis mellkasa közepére bökött mutatóujjával: "É-é" "Tudom Veronikám, hogy te is akarsz vágni. Mindjárt keresek neked egy műanyag kést." Anya bement a szobába és a babakonyha kellékei között hamar rálelt. A kislányok kaptak egy-egy vágódeszkát hámozott almadarabokkal és kést ragadtak. Bizonyára sokszor megfigyelték, hogy apa-anya miként vág, mert még csak meg sem kellett mutatni, el sem kellett magyarázni nekik az eszköz használatát. "Ügyesek vagytok lányok, nagyon szépen vágtok! Gyakoroljatok csak, mert így később az éles késsel is jól fogtok tudni bánni." – biztatta őket anya. Dorka kísérletezésbe fogott: különféle szelési technikákat próbált alma.jpgki, anya pedig az ujjacskáit segített elterelgetni a kés útjából. Veronika addig miniatűröket készített. Az aprítás végére semmi sem maradt az almából, mert a kicsik csipegettek, eszegettek, kóstolgattak, és mind a pocijukban landolt. A saját kezükből kikerült, megmunkált alma tényleg finomabb! Ugye gyerekek?