Dorka magát gyógyítja

Dorka belázasodott, küzdött a kis szervezete, hogy legyőzze a csúnya vírusokat és bacikat. Szerencsére a kemény munka nem csupán az immunrendszerére hárult, hiszen Dorka tudta, hogy ő is részt vehet a folyamatban: gyógyíthatja magát. Ehhez egy kiváló módszere az "Agykontroll dal" énekelgetése, valamint azon jövőbeni célok szem előtt tartása, melyek betegen nem, ám egészségesen annál inkább megvalósíthatók. Például most azért akart mielőbb meggyógyulni, hogy Julika mamáékhoz mehessen játszani. Anya segíteni szokott Dorcikának gyógyulásra vonatkozó elhatározásának véghezvitelében, ugyanis mindig a helyzetre vonatkozó "gyógyító meséket" mond. "Szeretnél gyógyító mesét?" - kérdezte anya ez alkalommal is. "Igen!" - vágta rá Dorka. A kis gyógyulni vágyó tünetei az alábbiak voltak: láz, köhögés, orrfolyás. Ezeket szem előtt tartva kezdte anya a történetet mesélni, Dorka pedig teljes odaadással hallgatta. "Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hatalmas palota. A palotát immunkatonák védték, őrizték a benne lakó királylány biztonságát. De jaj, egy napon megtámadták a mérges, összeráncolt szemöldökű vírus és baci manók! Bejutottak az ajtókon, az ablakokon, még a függönyökbe is belecsimpaszkodtak. A bátor immunkatonák tudták, hogy a baci és vírus manók nem bírják a meleget, ezért először felfűtötték a palotát, majd harcolni kezdtek ellenük. Hál' Istennek a katonák nagyok és erősek voltak, míg a gonosz manók kicsik és gyengék. A meleg hatására a maradék erejüket is elvesztették és sokan közülük összeestek. A szép, sudár termetű, fehér ruhás katonák seprűt és lapátot ragadtak és egy jókora talicskába pakolták a rossz manókat. Összetakarították őket a földről, kisöpörték a szőnyeg alól, lerázták a függönyökről, sőt még a falra tapadt, ragadós manókat is leszedték. Minden zegzugot kipucultak. Néhány csúnya manó elbújt, de őket is megtalálták, és fölrakodták a talicskákra. Amikor az összes gonosztevő egyben volt, a talicskákat szépen sorban kitolták a palota kijáratán. A nagy vizes árokba borították a gazfickókat, ahonnan messzire sodorta őket az áramlat. Miután végeztek, a katonák a fűtést letekerték és alaposan kiszellőztették a megtisztult palotát. Ekkor lejött a királylány a palota toronyszobájából és megköszönte a katonák munkáját. Az immunkatonák megtisztelve érezték magukat, és boldogan meghajoltak a királylány előtt. Itt a vége, fuss el véle! - mondta anya és nemsokára Dorka álomba szenderült. Másnapra Dorkának elmúlt a láza és sokkal jobban lett. Anya ámulva kérdezte: "Hogy gyógyultál meg ilyen hamar?" Dorka így felelt: "Azt játszottam, hogy egészséges vagyok."