Veronika körmöcskéi

20141223_091012.jpgHetente egyszer Verusnál is elérkezett az idő a körmöcskék megregulázására. Mivel Veronika borzasztó éber alvó, meg különben is már nagy baba, ezt a dolgot nem álmában, hanem napközben szokás esetében megejteni. Igen ám, de a körömvágás egy korlátozó tevékenység. Mint ilyen, nem épp a kicsik kedvence. -"Veronikám, levágjuk a körmödet." - jelentette ki anya. Heves fejcsóválás formájában érkezett a véleménynyilvánítás. - "Gyere akkor Dorka, kezdjük a tiéddel! Így legalább Venszi megfigyelheti, hogy te milyen ügyesen hagyod levágni és tanulhat tőled!" Dorka engedelmesen átadta kis pracliját, hisz egy nagylány szép körmökkel jár. Egykettőre elkészült a manikűr. - "Most te jössz Verus!" Veronika szó nélkül nyújtotta kezecskéit. Anya már kezdte is: - "Ez a malac elment a vásárba. Ez otthon maradt. Ez kap finom pecsenyét. Ez semmit se kap. Ez a kicsi visít nagyon: Ui-ui éhes vagyok!" - kész az egyik kezecske. Most jöhet a másik: -"Hüvelyk ujjam almafa. Mutató ujjam megrázta. Középső ujjam felszedte. Gyűrűsujjam hazavitte. A kisujjam mind megette, megfájdult a hasa tőle!" -"Ó, Veronikám gyönyörűek lettek a körmeid!" - dicsérte meg anya tenyereit összecsapva. -"De szép! Ügyes vagy Venszikém!"- csatlakozott Dorka. "Mutasd meg apának is!" - javasolta anya. Veronika pedig apró lábacskáit szaporán szedegetve kitotyogott apához és ujjacskáit büszkén mutogatta. "Csodaszépek a körmeid!" - lelkendezett apa. Ezek után Brigi baba sem maradhatott ki a körömcsinosítgatásból, de az övéit már nem anya, hanem Verus igazgatta egy kis játékollóval.