Anyupszi

2015\12\15

"Én akarom!"

avagy házimunka gyerek módra

Egyik nap délutáni alvásból ébredve a gyerekek anyát épp a takarítás kellős közepén találták. Rögvest kiment az álom a szemükből az izgalmas, új lehetőség felfedezését követően: "Én is segíteni akarok!" "Én is!" - ujjongtak az aprócskák. Kis mancsukba egy-egy törlőt fogtak, és máris munkához láttak. Ügyesen, szorgosan dolgoztak. Ám köztudomású, hogy a kicsik jó szándéka rejtett költségekkel jár. Alapvetően érdemes számolni azzal, hogy minden munkafolyamat ideje legalább duplájára nő a segítő kezecskék bevonásának következtében. Ez a befektetett energia mennyiségére szintúgy vonatkozik. Nézzük milyen rejtett költségekkel, plusz feladatokkal kell számolnunk egyes házimunkákra vonatkoztatva (a teljesség igénye nélkül):

Takarítás: Kipancsolt víz feltörlése 3 percenként, nedvességtől tocsogó felületek szárazzá tétele. A folyamatok koordinálása a minél hatékonyabb munkavégzés biztosítása és a testvérek összeveszésének elkerülése érdekében. Újabb kihívások biztosítása a monotónia elkerülése okán. A törékeny tárgyak tisztításának felügyelete. Vizes gyerekek átöltöztetése.

Porszívózás: Az elpakolt játékok polcon maradásának biztosítása legalább 5 percig. A gyerekek magas felületre ültetése és lebeszélésük a porszívóba piszkálásról, arra való ülésről, nyomunkban osonásról a balesetek elkerülése végett. Szabad porszívózási lehetőség biztosítása számukra.20151130_112352_1.jpg

Mosogatás: Ruhaujjacskák feltűrögetése. A folyamat menedzselése különös tekintettel a csapból kifolyó víz mennyiségét tekintve. Éles kések eltávolítása. Az edények komplett újramosogatása. Átöltözés.

Mosogatógépből kipakolás: A kanalak, kevéssé féltett törékeny tárgyak kipakolására ösztönözni a gyerkőcöket. Egyéb törékeny illetve veszélyes tárgyak kipakolása a lehető leggyorsabban a kicsik ügyes kerülgetése mellett.

Mosás (géppel): A ruhák kiválogatása, a sötét és világos fogalmának sokadszori tisztázását követően. A világos ruhák közé került sötétek kiszedése a gépől. Biztosítani, hogy a gyerek rákerüljön a zárt tetejű mosógépre, majd azt beprogramozhassa. Utóbbi a szülő aktív koordináló tevékenységét kívánja meg. A mosógép beindulására való izgalmas várakozás, a közös siker átélése.

Teregetés: A szobában széthintett nedves ruhák összeszedegetése. A ruhák újracsipeszelése száradásuk megkönnyítése érdekében. Becsípett ujjacskák kiszabadítása. Síró gyermek megvigasztalása.

Vasalás: Két ébren lévő kisgyerek mellett tilos és életveszélyes!

Sütés-főzés: A földre hullott liszt, kakaópor, egyéb takarítása. Mindig találni számukra is elvégezhető feladatot. Távol tartásuk a forró felületektől. Kreatív díszítések, új ételek elkészítésének lehetősége.

De ha mindez ilyen hosszadalmas és fárasztó így, akkor miért is csinálnánk velük?

Az "én akarom", az "én tudom" és a "nagy vagyok" átélésének öröme megalapozza a későbbi célorientáltságot, a sikerre való beállítódást, az önbizalmat, a hatékonyság, kompetencia érzését adja. Korai önállósághoz vezet, mely saját későbbi dolgunkat is megkönnyíti. Hamarabb fog egyedül ügyködni, ha pozitív érzések kapcsolódnak eme tevékenységekhez. (A felnőtt világ munkafolyamatai egyébként is vonzóak számukra. Ne vegyük hát el a kedvüket!) Együttműködést tanul, szociális készségei fejlődnek. Nem utolsósorban pedig, mert jó velük lenni!20151210_130104.jpg

Veronikánál nyomokban már mutatkozik, de Dorkánál igazán kibontakozott formában jelentkezik az önállóság. Miután több százszor készítette el anyával a reggeli "babakávét", mostanra prímán megoldja segítség nélkül az egész folyamatot. Meglepetésképpen gyakran fürdésre vagy alvásra kész állapotban várja szüleit vagy épp titokban rendet pakol, lakberendez, segít a húgának kezet mosni. Ilyenkor büszke magára, maga a tevékenység, az aktivitás, a hatékonyság érzése is belsőleg motiválja. Máskor igényli, hogy anya és apa külső megerősítőként elhalmozza dicséretekkel, megköszönje segítőkész hozzáállását. Veronika pedig Dorka biztatásából és elismeréseiből is részesül: "Igen, így jó volt Venita", hangzik most is a szobából!

 

együttműködés gyerek siker anya apa akarat kompetencia pozitív önbizalom házimunka dicséret hatékony segít megerősítés önálló céltudatosság szociális készség belső motiváció Venszi Dorci külső motiváció

2015\11\20

Én egy kisöcsit kérek szülinapra...

Dorka negyedik születésnapjára készült. Vágyott ajándékként egy bizonyos, tévében látott interaktív babát nevezett meg. "Fiú vagy lány legyen?" - firtatta tovább a témát anya. "Mmm, fiú." - hangzott a válasz kis gondolkodás után. Ebben meg is állapodtak, azonban pár nap múlva Dorcika újból megemlítette, hogy szeretne egy fiú babát. "Tudom." "De én egy igazi fiút kérek a szülinapomra! Egy igazi fiú babát!" Anya elcsodálkozott, sejtelme sem volt arról, hogy Dorkácska ennyire szeretne egy kisöcsit. Mivel anya és apa egyébként is benne voltak a babaprojektben, ez nem tűnt teljesíthetetlen kívánságnak. "Megpróbáljuk teljesíteni a kérésedet. Reméljük a szülinapodra velünk lesz a kistestvéred is." - ölelte meg anya Dorkát. Felemelő érzés volt megbizonyosodni afelől, milyen szeretettel várja nővére leendő testvérkéjét. Anya valahol igazolva látta azt is, hogy Dorka anno sikeresen feldolgozta első testvére, Veronika születésével járó változásokat, és képes lesz újból megélni a trónfosztott állapotot, ami egy testvér érkezésének természetes velejárója.

kristof2.jpg

Telt-múlt az idő és elérkezett a nap, amikor aktuálissá vált egy terhességi teszt elvégzése. Annak a bizonyos napnak a hajnalán, anyának különös üzenete érkezett saját tudattalanjából egy álom formájában. Az álomkép két csíkot mutatott egy terhességi teszten. S láss csodát! Ébredés után az álomkép a valóságban is megmutatkozott: Pozitív lett a teszt! Anya alig várta, hogy felébredjen a család, hisz egy ilyen nagyszerű hírt - egy emberkéről, ki ezentúl az életük része - rögvest meg kell osztani apával és a gyerekekkel is! Veronika kerek szemekkel nézett, számára még nehezen volt érthető a tény: kistestvére lesz! Apa és Dorka nagyon örültek. De anya a baba nemével kapcsolatban még nem tudott a nagylány számára egzakt információval szolgálni.

Ezek után többször álmodta ugyan, hogy fiú lesz és Dorka rajzaiban is fiúként mutatkozott meg a babácska. Néhány hét elteltével a technika csodás vívmányainak köszönhetően bebizonyosodtak a megérzések: Anya pocakjában egy kisfiú lakik! Dorkának teljesült a kívánsága!

kristof.jpg

Kristóf baba már hosszú hónapok óta az életük része, pedig még meg sem született. Dorka a jelenlévők létszámába mindig beszámítja, Veronika hozzábújik és édes hangon búgja neki: "Mmm Tisztosz, nagyon szejetjek, nőjj nagyja!". Simogatják, játékból etetik, itatják, érdeklődnek a fejődéséről, születéséről, tervezgetik vele a jövőt. Kristóf baba odabent is folyamatosan érezheti: szeretik és nagyon várják!

születésnap anya apa álom baba testvér fiú terhességi teszt tudattalan Venszi Dorci

2015\09\08

Ím a bibi-rím

Olykor-olykor megesik, bibi.jpg

hogy egyik kislány elesik.

Legörbül a szájacska,

s kiszakad egy hangocska.

Aúú-aúú, könnye pereg,

ordítozik vagy pityereg.

Ide gyors segítség kell,

Anya, apa rögtön sprintel.

Anya ad egy gyógypuszit,

mi nyomban enyhít minden kínt.

Apa hideg vízzel hűti,

ez a fájdalmat elűzi.

"Minden rendben kicsit fáj,

itt egy tapasz nyugodjál."

Ölben pihen, ringatva,

sajgó bibi simítva.

Mire a szertartás véget ér,

a lelki béke visszatér.bibi2.jpg

"Jobb már, érzed?"

S ő anyára nézett:

"Nem is fáj!"

Apró kacaj messze száll.

A gyermek végre gondtalan,

a szeretetnek gyógyereje van!

 

gyerek anya apa fájdalom baleset szeretet pozitív szertartás sírás gyógyít gyógyul bibi gyógypuszi

2015\08\12

Ki lesz az első?

Ki meg a tepertő?

Minden kisgyermekes szülő ismeri milyen nehézségekkel jár elérni a csemetéknél, hogy indulás előtt felöltözzenek. Vagy csak legalább hagyják magukat öltöztetni, és ne szökjenek el, ne hisztizzenek, ne akadályozzák a folyamatot. Nem volt ez másképp Dorka és Veronika esetében sem. A "Gyere öltözni!" felszólítás századszori ismétlése, illetve az – egy idő után – ezt kísérő negatív érzelmi állapot nem tűnt túlságosan kielégítő megoldási módnak anya számára. Olyan motiváló erejű játékot szeretett volna bevezetni, mely által eléri, hogy a kívánt időben a kislányai együttműködővé váljanak az öltözés kapcsán, s tegyék mindezt jókedvűen, így válhassék e folyamat építő jellegűvé. Mivel Dorka roppant módon szeret versengni, ezért anya kitalálta, hogy ennek a szenvedélyének utat enged az öltözés terén is. "Ki lesz az első, ki meg a tepertő?" – hangzik ilyenkor anya szájából eme buzdító mondóka startpisztoly dörrenés gyanánt. Dorka lázas öltözködésbe fog, anya Veronikát rendezi. Persze olykor-olykor előfordul, hogy a startpisztoly kénytelen többször dörrenni, mire a versenyzők meghallják a jelzést. Máskor egyikük-másikuk letér a pályáról, úgy kell visszaterelgetni. Néha anya már-már elkészülni látszik, hogy ösztökélje a versenyzőket, akik sietve próbálják behozni lemaradásukat. A kicsik általában fej-fej mellett haladnak, s végül sikeresen célba érnek. Egyszerre. Dorka örömében ugrál, Verus pedig elégedetten mellkasára bök: "Zelső", majd Dorcira: "Zelső".

 20150807_155309.jpg

együttműködés versengés hiszti öltözés motiválás negatív érzelem pozitív érzelem

2015\07\20

Mászókázni könnyű?

20150714_183301.jpgAmikor a gyerekeknél elérkezett a játszóterezős időszak, anya kialakította a témakörrel kapcsolatos koncepcióját, mely az alábbi főbb pontokból tevődik össze:

1. Mindent szabad a gyermeknek az élményszerzés jegyében, mozgás- és idegrendszeri fejlődését elősegítendő, kezdeményezőkészségét, kreativitását is fejlesztendő, az ésszerűség határain belül. A szülő által kifejezetten veszélyesnek ítélt akció tilos.

2. Ami túl nehéz feladat adott korú lurkónak, az is végrehajtható szülői segítséggel. A veszélyes helyzetek kialakulását elkerülendő a gyermek jelezze a bonyolultabb cselekvés végrehajtásának szándékát a felnőttnek, kinek segítségével felkészül a majdani önálló mozgásformára.

3. A szülői kommunikáció bátorító, jutalmazó legyen, a gyermek teljesítményét hangsúlyozza, a korábban elért eredményeire hivatkozzon.

20150714_183321.jpg

Anya gyakran dicséri a lányokat az "Ügyes vagy!" frázison kívül részletekbe menően is: "Jó erősen kapaszkodtál!" "Szépen megtartottad magad!" "Olyan sokat gyakoroltál, hogy nagyon megerősödött a karod!", ami énképük komplexitásához is hozzájárul. Ha egyikük félelemről panaszkodik, anya korábbi sikereire hivatkozik, biztosítja belé vetett bizalmáról, szükség szerint segítséget ajánl számára. Általában ekkor – félelmeit legyőzve – teljesíti a kihívást. Ám erőltetni semmit sem érdemes, mert a szülő kedvéért kényszerből végrehajtott cselekvés kívülre helyezi azt a motivációt, mely jó esetben belülről fakad és a teljesítőképesség örömét adja a kicsinek. Lényeges még a korábbi balesetek emlegetése helyett, a mozgás korrekt kivitelezésére helyezni a hangsúlyt. Például, amikor Dorka lepottyant a mászókáról, mert elfelejtett kapaszkodni, félelmek elültetése nélkül anya arra hívta fel a figyelmét, hogy a kezével folyamatosan tartsa magát. Máskor pedig Veronika esett kis híján orra a nagy csúszdáról, így a következő csúszásnál lábacskáinak kinyújtása lett útmutatásként adva. Egy-egy kisebb baleset után nem érdemes a csemetét elkerülő viselkedésre biztatni, hisz félelmei legyőzése helyett azok hordozását támogatnánk. Ha attól tartunk, hogy porontyunk rögvest leesik valahonnan, megsérül és sírni fog, akkor sem érdemes ezen félelmeinket számára nyílttá tenni oly formában, hogy "Le fogsz esni! ""Fájni fog és sírsz!". A kijelentő módban elhangzó üzenetecskék önbeteljesítő jóslatként fokozzák a gyermek balesetezési hajlamát, ennél fogva ártalmasabbak, mint ha meg sem szólalnánk. Még inkább kerülendő a személyére vonatkozó negatív állítások közlése: "Olyan szerencsétlen, ügyetlen, kétballábas stb. vagy!" Ezek lavinaként generálják a nem kívánt események sorát valamint a gyermek önértékelésére is roppant káros hatást gyakorolnak. A játszóterező csöppség védelmében kis szülői kreativitással kitalálhatunk olyan pozitív mondatokat, melyek a valóban fontos és kívánatos cselekvésre irányítják a picúr figyelmét. "Kapaszkodj nagyon erősen!" "Nézz a lábad elé!" "Ügyesen egyensúlyozz!" Rengeteg örömteli gyakorlás, néhány kisebb baleset tanulsága és a lelkes támogatás eredményeképpen Dorka és Veronika mára magabiztos mászókázóvá váltak.

20150714_183338.jpg

kommunikáció segítség önértékelés énkép szülő anya baleset félelem fejlesztés játszótér szabad bizalom teljesítmény jutalmazás kreativitás mozgásfejlődés tilalom dicséret önálló minősítés mászóka erőltetés önbeteljesítő jóslat idegrendszer fejlődése pozitív üzenet negatív üzenet belső motiváció Venszi Dorci kezdeményezőkészség külső motiváció balesetezési hajlam

2015\07\14

Veronika kockázik

torony.jpgVeronika játszott. Ez az elfoglaltság nem egyéb volt, mint egyik játékuk megrongálása. Pontosabban a kocka kirakóról kezdte letépkedni a papír képecskéket. A gyerekek szabadon használhatják játékaikat: pakolgathatják, dobálhatják, ütögethetik, öltöztethetik, gyömöszölhetik vagy funkciójuknak megfelelően kezelhetik őket. Ám a tárgyak szándékos tönkretétele nem tartozik ezen tevékenységi körbe. Anya fontosnak tartja, hogy a játékok bizonyos megbecsülést nyerjenek, mely egyébként nem korlátozza komoly mértékben a gyerekek szabad önkifejezését, kreativitását. Ha pedig rombolásra vágynak: a papír széttéphető, a kockavár felborítható, a gyurma szétlapítható. Egy szóval a szabályok betartását elvárta anya Verustól, aki azért jellemzően bepróbálkozott. A határátlépések az alábbi forgatókönyv szerint zajlanak Veronika esetében: 1. Anya jelzi, hogy az adott tevékenységet hagyja abba, és elmagyarázza, hogy miért. Esetleg más elfoglaltság felkínálása. 2. Ismételt figyelmeztetés. 3. Utolsó figyelmeztetés és a szabály megszegése következményének kilátásba helyezése. 4. A pici lányka akadályoztatása. 5. Veronika sír. 6. Utolsó lehetőség a szabályos cselekvés végrehajtására. 7. Verus a kívánt módon tevékenykedik tovább --> azaz nyer-nyer helyzet alakul ki. A gyakorlatban így nézett ki a dolog: Anya figyelmeztette Veronikát, hogy ne tépje le a képeket a kirakóról, mert az megcsúnyul és nem lehet vele játszani. Egyébként a kirakó a felső polcra kerül. Mivel Verus folytatta a károkozó tevékenységet, anya elvette tőle, ő sírva fakadt. Utolsó esélyként visszakapta a kockákat, melyekből elkezdett tornyot építeni. Létrejött a kompromisszum. Természetesen, ha Veronika a további károkozás mellett dönt, bármennyire rosszul érezte volna magát, a játékot nem kapta volna meg. Anya szerint lényeges, hogy a szülő határozottsága, ereje bizonyos esetekben megmutatkozzon mintegy példát mutatva gyermekének arra, hogyan álljon ki az általa lényegesnek tartott értékek mellett. A következetesség egy biztonságos teret ad a kicsiknek a világ felfedezéséhez. Veronika jól döntött, mert ismerte a forgatókönyvet és boldogan építgethetett a kockáival.

játék biztonság anya szabály érték szabad határ sír kompromisszum frusztráció kreativitás önkifejezés rongálás határozott következetes akadályoztatás Venszi

2015\07\13

Hisztimanó és a gyerekek

hiszti.jpgDorkához képest Veronikánál később kezdődött a dackorszak, ugyanis második életéve betöltéséhez közeledve ismerhettük meg a kisebbik leányzó hisztimanóját. Veronika manója akkor bukkan fel, ha a kicsi valamilyen – számára fontos – cselekvés végrehajtásában akadályoztatva van. Esetleg ha nem tudja megfelelően kifejezni magát és környezete nem képes az általa mondott szótöredékekből és egyéb non-verbális jelzésekből tűréshatáron belüli időtartam alatt kikövetkeztetni az ő szíve vágyát. Akkor is beköszönhet, ha nagyon fáradt, és semmihez sincs kedve, semmi sem tetszik neki. Ez a Verus-féle hisztimanó nagyon diszkrét kis lény: még sohasem kényszerítette Veronikát földön fetrengésre, mások ütlegelésére, tárgyak megrongálására. Csak végső esetben bukkan föl, ha már Venszi úgy érzi, minden veszni látszik. Ilyenkor sír, hevesen a fejét csóválja, csöpp végtagjaival kalimpál. Picit hagyni kell, majd egész hamar felajánlani számára egy meleg ölelést és közölni vele, hogy érthető és elfogadható a düh, elkeseredettség, szomorúság, amit érez. Általában ekkorra hisztimanó már dolga végeztével odébb is áll.

 

Ám Dorka hisztimanója sokkal intenzívebb lény. Őt Dorci másfél éves korában volt szerencsénk megismerni és nagy tanítómesterünkké vált. Először szinte ijesztő volt a jelenléte, ugyanis extrémebb esetekben Dorkát a földre tiporta, és húzta-rázta, olykor fájdalmat is okozva neki. Eléggé hosszasan tombolt és makacsan kitartott. Mikor kimerítette a kicsi lányt, akkor Dorka nagy nehezen képes volt újra közeledni és elfogadni a megnyugtatást. Apa és anya azt vallja, hogy a gyerekek akaratát hagyni kell érvényesülni, ezáltal őrizni azt az akaraterőt bennük, mely későbbi céljaik megvalósításához, lényük kibontakoztatásához szükséges. Ezért dönthetnek, kívánhatnak, végrehajthatják, amit elterveztek, kivéve, ha veszélyes a dolog vagy a másik ember akarata csorbul. Ehhez még hozzátartozik egyfajta szubjektív igazságosság, egyenlőség elv is, mely szerint a család minden tagjának érdeke ugyanolyan mértékben legyen szem előtt tartva. A gyerekek mozgástere nagy, de határok övezik, ami természetesen a határok áthágásának vágyát is magával hozza. Ha a gyerkőc beleütközik egy NEM-be addig rángatja, cibálja, míg kiderül, hogy elég erős-e a fal vagy esetleg áthágható. Bár Dorkának meglehetősen nagy volt a játszótere, a szélein lévő kerítéseket nehezen tudta – erős, érzékeny és érzelemgazdag kis egyéniség lévén – elfogadni. Ha szembe találta magát egy akadállyal, hisztimanó által már-már kifordítva önmagából üvöltötte: "De AKAROM!". Tiszteletreméltó erőt mutatva küzdött, ám ezt a fajta harcmodort szülei nem kívánták megerősíteni, így hisztimanó szilárd falakat talált. Az intenzív érzelemkifejezés mintegy szelepként kiengedi a belső feszültségeket, Dorka engedélyt kapott érzelmei megélésére, mely energiák így nem huzalozódnak át pszichés vagy testi betegségek csatornáiba. Akaratának érvényesülése továbbra is lehetséges, és ami látszólag nehézkesnek tűnik, azt nem hisztimanó, hanem kompromisszumkeresés, kreatív ötletelés és átkeretezés segítségével igyekszik anya, apa, Dorci és Venszi megoldani. A szülői példamutatás eredménye is, hogy Dorkának szava járásává vált: "Támadt egy jó ötletem! (akadályba ütközés, nehéz helyzetek kapcsán), illetve gyakran fordítja át a látszólag rossz, kudarcos eseményt pozitívvá: "Nem baj anya, ebből még valami jó sül ki." Mi több, tényleg felismeri a történés hasznosságát és értékeli azt! Tehát Dorka négy éves korára hisztimanója kissé lecsitult, de néha még eljön vendégségbe, mint régi ismerős, csak hogy el ne felejtsük az erejét. De ez így van jól.

20141223_091138_0.jpg

betegség érzelem anya apa fáradtság év hiszti akarat határ sír kompromisszum frusztráció kreativitás dackorszak példamutatás átkeretezés hisztimanó Venszi Dorci megnyugatatás

2015\06\22

Aki a kenyeret nem eszi...

a kenyérgolyót még szeretheti!

golyo.jpgA kislányok – más gyerekekhez hasonlóan – úgy vélték, hogy a szendvics evésének a feltét lecsipegetése a módja. Így aztán a sajt, a felvágott és a vaj a pocakba jutott, viszont a lecsupaszított kenyér rendszeresen a tányérban maradt. A folyamat odáig jutott, hogy sem a rántottához, sem a virslihez, szóval egyáltalán semmihez nem fogyott a kenyér. Ha legalább zöldséget, gyümölcsöt vagy kenyéren kívüli egyéb gabonafélét ettek a zsírosabb, fehérjedús ételek mellé, az némiképp megnyugtatóan hatott. No de azért kenyér nélkül élni? Ekkor apának fantasztikus ötlete támadt, mely egy csapásra véget vetett a kenyérmentes létnek! Az otthon sütött (ebből kifolyólag kissé tapadósabb) kenyeret apró golyókká formálta, úgy gurította a kicsik tányérjába. "Kenyérgolyó, kenyérgolyó!" – lelkendezett Dorka, Verus pedig rögvest bekapott egyet. E játékos ételforma bevezetése óta hónapok teltek el, de a kenyérgolyó sikere töretlen. Azóta is ilyen mókás módon fogyasztják a gyerekek a kenyeret.kenyer.jpg

evés apa etetés gabona játékos Venszi Dorci kenyérgolyó

2015\06\01

Viszlát, viszlát ujjszopizás!

20150525_154657.jpgDorka, még mielőtt betöltötte volna negyedik életévét, nagy elhatározásra jutott. "Anya, most a cumizásról szokok le." – jelentette ki. Anyát kissé meglepte ez a korai szándék, mivel Dorka nagyon sokat szopizta még az ujját. Megnyugtatta, örömét lelte benne. Őszintén szólva kezdetben kissé kételkedett, hogy Dorcika alvásnál mellőzni tudja majd ujjacskáját. Próba, szerencse. Anya és apa támogatták döntését. Dorka elhatározása erős volt, de sajnos kis ujja folyton a szájához keveredett, amit szülei figyelmeztetésére kivett onnan. Az élet viszont egy roppant egyszerű megoldást kínált az elhagyni kívánt szokás tudatosítására. Ez idő tájt Dorci körme pont a hüvelykujján kissé beszakadt, s kérte annak leragasztását. Így bármikor cumizni szeretett volna, a tapasz "megálljt" jelzett számára. Kezdeti lelkesedését megerősítendő anya kitalálta, hogy egy-egy csillag járjon jutalomképpen (ha nem kapta be az ujját meghatározott időintervallumban), miket ha kigyűjt, valamilyen meglepetésben részesül. Apa az "Aranyhaj" című mese megtekintését helyezte kilátásba Dorka igyekezetének elismeréséül. A csillagok pedig egyre csak szaporodtak, mígnem a kicsi lány elnyerte méltó jutalmát. Ám az igazi ajándék az volt, hogy megtapasztalhatta akaratának erejét, kitartásának gyümölcsét, melyért folyamatosan záporoztak rá a dicséretek. Nagy küzdelem volt számára. Ha a tapasz elfelejtődött, ő szólt: "Anya ragaszd be, hogy ne szopizzam!" Kezdetben feszültebb volt, hisztimanó gyakrabban rátalált, szülei megnyugtatását jobban igényelte. Ám önmagába vetett hite egy pillanatra sem ingott meg, nem bizonytalanodott el, végig kitartott elhatározása mellett. Ez a több mint 30 napos leszokási folyamat azóta is tart. Dorka az ujját már nem szopizza, de kéri, hogy anya-apa letapassza.

 

cumi anya apa alvás hit hiszti leszokás támogatás tudatos kitartás jutalom akaraterő dicséret sebtapasz ujjszopás megnyugtatás Dorci

2015\05\26

Veronika és az orrszi-porszi hadművelet

Tudósítások szerint elenyésző azon aprócska állampolgárok száma, kik az orrszi-porszi bevetéseket lelkesen üdvözlik. Nem volt ez másképpen a Veronika nevű csöpp kis egyénnél sem. Ha az orrszívás szóba került, rögvest menekülőre fogta. Így hát anya – nem korábban – közvetlenül az akció kezdete előtt számolt be neki arról, mi fog történni. A harci helyzet a következő volt: a bacimanók elleni harceszköz élesítve, Veronika pedig anya lábainak fogságában. Ez a viadal egyiküknek sem tetszett. "Én sem szeretem az orrszívást." – vallotta be anya. "De jót tesz, segít a gyógyulásban. Kitisztítja az orrod és jobban kapsz majd levegőt." Anya együttérző mimikával kísérve határozott mozdulatokkal ragadta meg a csövet, majd óvatosan beillesztette a szívófejet a pici orrlyukacskába. Veronika közben ordított. Anya így buzdította: "Jól van, kiáltsd ki magadból a haragodat!" A küzdelem vége felé közeledve eképpen közvetítette az eseményeket: "Az egyik oldal kész, még a másik jön utoljára és vége! ... Vége!" Fegyver hatástalanítva, ellenség eltávolítva, kicsi Veronika anyukája ölében megnyugtatva. A harceszköz tisztítására önként jelentkezőként Verus vállalkozott. Ebből kiváló levezető rituálé kerekedett, hisz ettől fogva a szívófej mosásának feladatával Veronika lesz megbízva. A küldetés végrehajtása után Dorka kért engedélyt : "Én is kiporszívózhatom az orromat?" Anya megadta a felhatalmazást és Dorka kacagva tette orrocskájához a szerkezetet "Csikiz!" Veronika kikerekedett szemekkel figyelt. Korábban már számára is többször fel lett ajánlva, hogy saját kezébe veheti az irányítást, ám ezidáig nem élt a lehetőséggel. Most megérett a pillanat, Verus kis kezét nyújtva kérte Dorkától a szerkentyűt. "Én akarom"– jelentette ki Dorka. "Az előbb te voltál Veronikám, most Dorka jön. Majd, ha Dorka befejezte, kipróbálhatod." – vetítette előre anya a közeli kilátásokat. De Veronika türelmetlenkedett, ő akart következni. Küzdelem kezdett kibontakozni, melyben az orrszívózás lehetősége volt a tét. Végre Verus kezébe került a baci közömbösítő fegyver, melyet félénken az orrához emelt, a lyukacskába illesztette, majd kacagva szólt: "Csikisz!"

 porszi.jpg

kommunikáció érzelem anya akarat testvér hitelesség őszinteség empátia utánzás példamutatás orrszívó orrszi-porszi Venszi Dorci