Kicsit fájni fog!

Amikor orvoshoz megyünk, el szoktam mesélni a gyerekeknek, hogy milyen vizsgálatokra számíthatnak. Teljeskörűen persze nem tudom felkészíteni őket, hisz olykor számomra is csupán a rendelőben derül ki, hogy bizonyos beavatkozásokra szükség lesz. Ilyenkor is igyekszem kommunikálni, hogy mi történik velük illetve, hogy várhatóan fájdalmas lesz-e. Ezzel kapcsolatban megfigyeltem, hogy a kórházi dolgozók és a szülők egy része makacsul tagadja, hogy az olyan beavatkozások mint a vérvétel és az injekció fájdalmat okoznának. Sőt! Anyák és apák néznek mély meggyőződéssel gyermekeik szemébe, és állítják, hogy ezek egyáltalán nem fájnak. Megtörténik a beavatkozás és a gyermek több/kevesebb fájdalmat érez. A helyzet értékeléséhez az alábbi forgatókönyvekből választhat:

20150206_183353.jpg

1. Értetlenség: Bízom a szüleimben, ők számomra mindenhatók. Mivel éreztem fájdalmat, biztosan bennem van a hiba. Nem kellett volna ezt éreznem. Lehet, hogy más vagyok, mint a többiek?

2. Képmutatás: A szüleim csak jót akarnak nekem. Nem szabad fájdalmat éreznem, mert ez nem elfogadható számukra. Legközelebb színlelem majd, hogy nem fáj, összeszorított fogakkal eljátszom a szerepem, hogy elégedettek legyenek velem.

3. Bizalomvesztés: Nem bízom a szüleimben, hazudtak nekem. Ettől fogva sohasem tudhatom, hogy vajon igazat mondanak-e. Félni fogok. Elsősorban az orvosi rendelők környékén rettegek majd, hisz itt már egyszer váratlan fájdalom ért, amiről senkivel sem beszélhettem őszintén.

Mindhárom forgatókönyv eredményeképpen a gyermek egyedül marad, a szülő-gyermek kapcsolat rombolódik és kicsi bizodalma, önbizalma sérül.

A legfontosabb, hogy őszintén beszélgessünk a gyermekkel. A helyzet dramatizálása nélkül tudassuk vele, ha egy-egy beavatkozás kellemetlen, netán fájdalmas lesz. Érdemes biztatni, hogy képes lesz elviselni ezt a próbatételt. Biztosítsuk, hogy mi végig jelen leszünk és támogatjuk majd. Osszuk meg vele az orvosi beavatkozás célját. Meséljük el, ha velünk is történt hasonló. A szülői történetekből, példákból sokat tanulnak. Előtte/utána kis állatokkal játszhatunk orvososat, mely segíti a feszültség levezetését. Dicsérjük, ha szépen együttműködött. Ne bagatellizáljuk erőfeszítései nagyságát. Mindig ismerjük el az érzéseit. Soha ne hagyjuk egyedül! Segítsünk neki megküzdeni ezekkel a nehéz érzésekkel! Bízzunk benne, hogy képes lesz megbirkózni az élet nagyobb kihívásaival is!